Low budget film. Egyszer, szomorkodva megnézed és elgondolkodsz, hogy haverokkal kézi kamerát rángatva hasonló kalibert csináltok. Akciójeleneteknél ugrál a kamera, nehogy láss bármit is a nullából, a többi pedig gyenge szappanopera. 4 pont, de csak amiatt, mert ...tudja a fene miért. Rossz volt.
Hat hónappal ezelőtt egy vírus néptelen kősivataggá tette Londont, lakóit pedig gyilkos dühre sarkallta: a betegek végül egymást irtották ki.
Az Egyesült Államok intervenciós hadserege azóta helyreállította a rendet, szigorúan ellenőrzött és védett karanténkörzeteket hozott létre, és a kevés túlélő visszaköltözhet a városba. A káoszban egymástól elszakadt családtagok újra találkoznak, kezdődhet az újjáépítés. De korai volna azt hinni, hogy Anglia túl van a szörnyűségeken.
A szeretet öl.
Egy apa (Robert Carlyle) visszahozza a városba kiskamasz gyerekeit, akik viszont eltűnt anyjuk után kutatnak a romok között - és a szakértők legnagyobb meglepetésére meg is találják.
Az orvosok vizsgálni kezdik az asszonyt, aki fertőzött területen maradt életben de a vírus erősebb és ravaszabb.
A fertőzés újra felüti fejét, a karanténban lévő emberekre újból ráköszönt a borzalom: a fertőzöttek ámokfutó, vérszomjas gyilkossá válnak, a fertőzést okozó családban pedig az egészséges gyerekek borzasztóvá váló szüleikkel kénytelenek szembenézni.